Zalán-2011 január 23

Nagy nap a mai nap, már a tegnap gondoltam hogy történni fog valami, de nem gondoltam hogy éppen ilyesmi, már a tegnap Hunor a szomszédban volt, s édesanyám s édesapám folyton a konyhában voltak, hiába hagytak Dédinél mert én úgyis sirtam s ott akartam lenni velük. Aztán betettek a babakocsimba, s ott ültem a konyhában én is és néztem őket ahogy tesznek a tányérokra ételt-amit nekem nem adnak. Aztán hazajött Hunor is, és odafektettek az ő ágyába, nagyon örvendtem mert nem játszodtunk egyáltalán aznap.
S vasárnap reggel mikor lehozott édesanyám a reggeli szundizásom után, hát nagyon elcsodálkoztam mert naaaagyon sok néni és bácsi volt nálunk, nem is tudom kik voltak valóban, de mind gügyögtek nekem s kacagtak, s pusziltak, s ölbe tartottak, ami nekem nagyon tetszett persze.
Aztán felöltöztettek egy szép ruhácskába s mondták hogy visznek a templomba a pap bácsihoz hogy öntse le a fejem vizzel-nem tudom miért ezt sem, de ok, ha azt mondják úgy legyen. Érdekes volt a templom, ott is sok-sok bácsi, énekeltek is, engem adtam egyik öléből a másikéba, de nem sirtam, nem volt okom rá, s igaz már kezdtem álmos is lenni. Na leöntötte a pap bácsi a fejem, aztán még nézelődtem egy kicsit, aztán kijöttünk, felöltöztettek a kinti kezeslábasba s máris aludtam.Megkereszteltek.
Itthon aztán mikor felkeltem még mindig itt volt a sok néni és bácsi, újra kezdtek adogatni, aztán felültettek az asztalra s mindenki ült mellém s fényképeztek, s Hunor mondta hogy csiiiiizzzz.Aztán elment mindenki s megint csak mi maradtunk, s szopikáltam s lefeküdtem, úgyanúgy mint máskor.



Itt szétnéztem ki volt a templomba